Meglepetés programmal készült a tanári kar a mai délutánra. Meghívta a kollégiumba a Mikulást.
Az ötlet nagyszerűnek tűnt, hiszen a nagyok is örömmel gondolnak vissza a kiskori emlékeikre, hogyan várták a Mikulást. Egy kis nosztalgikus emléket szerettünk volna becsempészni a kollégium falai közé azzal, hogy elhívjuk a Mikulst.
A diákok fealadtul kapták, hogy készüljenek valamilyen formában a Mikulás fogadására.Akár verssel, énekkel, bármi hunoros törénettel tegyük vidámmá a délutánt.
A Mikulás minden szobát végiglátogatott, kis apró ajándékkal, jó szóval köszönte meg a diákoknak a kedves fogadtatást.
Kovács Kincső kollégistánk erre az alkalomra írt saját versével köszöntötte a Mikulást.
Idén is december
Eltelt az őszi idő,hidegen fúj a szél.
Mindenki kis apróságot remél.
Csoki , cukor ,édesség,
Az sem baj, ha ékesség.
Kis csizmádat ablakba kitedd,
s soha el ne veszítsd a hited,
Mert a Mikulás körüljár a Földön,
S betakar mindent az öröm.
Eshet a hó,zúghat a szél,
A december hatodika mindig él.
Jó voltál-e egész év alatt?
Ha nem ,cipődben csak egy virgács marad.
A gyermekkacaj a legszebb a világon,
Én ilyenkor mindig csak ezt várom.
Adj,adj és adj,
hogy cserébe boldogságot kapj.
Tudd te is , hogy adni jobb, mit kapni
De ez a hagyomány már kezd elkopni.
Tegyünk érte, őrizzük szívünkben,
Mert befolyásoló az életünkben.
Gondolj arra,hogy megint egy év eltelt,
S ne felejtsd el az idei decembert!
- Kovács Kincső-
CSI