William Ford Gibsontól vett idézettel nyitotta az előadását Dr. Krész Miklós az SZTE JGYPK Informatika Alkalmazásai Tanszék tanszékvezető tanára.
Szeretem a szakmám. De mi is az? Programtervező matematikus. Hogyan lesz valakiből ilyen végzettséggel bíró tanár?
Mint minden élet és karrier történet tele van fordulatokkal, érdekességekkel, de főleg a saját érdeklődési körünk és céljaink felé vivő lehetőségek megragadásával.
Előadónk elmondta, hogy ő sem volt különb középiskolás mint az átlag, ő is a foci és a lányok felé húzott, sem mint a tanulás felé. De hát tehetsége még is csak mutatkozott már általános iskolában a matematika iránt. Ezzel való foglalkozást nem tudta elkerülni. Pályaválasztáskor számba vette, hogy mi érdekli: biológia, matematika. Inkább a matematika, de nem csak úgy önmagért, ha nem azzal valami problémát megoldani. Így döntött a programozó matematikus pálya mellett, amit ma már nem is lehet elvégezni, mert kettévált a szak a fejlődés következtében.
A világban meglévő számítástechnikai fejlődés elképesztő érdekességeivel tarkított előadás pályaválasztási mondanivalója az volt, hogy mindegy, hogy mi iránt érdeklődünk, de abban el kell mélyülni, tanulni kell, hogy válságálló legyen a tudásunk. Ugyan is a jó, gondolkodó, kreatív munkaerő kell akkor is amikor minden rendben, de rossz gazdasági helyzetben csak ők kellenek. Az általános tudással, képességekkel bírók csak robogó gazdaságban alkalmazhatók.
Krész Miklós szerint bárkiből lehet programozó, ez nem feltétlenül végzettséghez kötött szakma. A lényeg az iskolába járásnak az, hogy a sok tanulással megtanuljunk tanulni. Így sokkal alkalmazkodóbbak leszünk a világ változásaira.
Fogadjuk meg tanácsát! Hajrá előre! Tanuljunk!
Szeged, 2017. 03.21.
Balla Zsolt Attila
nevelőtanár